A g -sugárzás elektromágneses sugárzás.

    Ugyanúgy, mint a látható fény, a televíziós vagy rádióhullámok, a mobiltelefonok mûkõdését lehetõvé tevõ hullámok, a mikrohullámú sütõben melegítõ hullámok, a infralámpa gyógyító hullámai, a lézerfény vagy a karakterisztikus és fékezési röntgensugárzás (characteristic X rays, bremsstrahlung) stb. A felsoroltaktól azonban nagyobb energiával rendelkezik. A g -sugárzás (g  rays) energiáját kiloelektronvolt (keV) vagy megaelektronvolt (MeV) egységekben szokás megadni.
 

Elektronvolt (electronvolt)

Elektronvolt az energia egysége, amelyet gyakran használnak nukleáris területeken. Egy elektronvolt egyenlõ egy egységnyi elektromos töltésû részecske (például elektron vagy proton) által 1 volt potenciálkülönbség befutásakor leadott vagy felvett energiával. Jele: eV. 1 eV = (1.602 177 33 ±0.000 000 49)·10^–19 J
1 keV = 10³ eV,        1 MeV = 10⁶ eV

ahol h a Planck állandó, c pedig az elektromágneses sugárzás vákuumbeli sebessége.A szemléletesség kedvéért: 1 MeV energia ekvivalens 1.24·10^–12 m hullámhosszal vagy 2.42·10²⁰ Hz frekvenciával. A fenti hullámhossz 3 nagyságrenddel nagyobb a tipikus atommagsugárnál (R_mag = 10^–15 m) és 2 nagyságrenddel kisebb a tipikus atomsugárnál (R_atom = 10^–10 m). Az elektromágneses sugárzások (electromagnetic radiation) összességét gyakran a sugárzás energiája szerint osztják fel például az említett fajtákra. Egy részletesebb felosztást az ábra mutat be.
 

A g -sugárzás kvantuma a foton.

    A g -sugárzás részecsketulajdonságokat is megjelenít a hullámtulajdonságok mellett vagy azokkal együtt. Ebben az esetben a g -sugárzást úgy (is) tekinthetjük, mint egyedi energiacsomagokat (kvantumokat), mint sajátos részecskéket, amiket g -fotonoknak nevezünk. A foton egy intermediális, elemi részecske (elementary particle), amely az elektromágneses kölcsönhatást közvetíti. Stabil részecske, nyugalmi tömege és elektromos töltése 0, spinje 1.
 

A g -sugárzás részecskék kölcsönhatásai során keletkezik.

    A g -sugárzás keletkezhet az atommagban lévõ nukleonok (protonok és neutronok) egymás közötti kölcsönhatásának eredményeként, vagy más szubnukleáris részecskék ütközésekor, pl. annihiláció során.